"Te elviheted a tehenet a folyóhoz inni, de helyette nem ihatsz."
(Masutatsu Oyama)

KYOKUSHINKAI

Sosai Masutatsu Oyama 10.dan
Kyokushinkai karate megalapítója

A Kyokushinkai három szó és kanji összetételéből áll:
KYOKU - legtávolabbi, alapvető, végső
SHIN - igazság, valóság
KAI - találkozni, összekapcsolódni

A stílus a "KYOKUSHIN" nevet egy templomi szertartás során kapta.
Jelentése: Együtt a végső igazság felé, vagy az igazság legvégső egyesülése.
"Találkozás a végső igazsággal" A kyokushin karate, mint azt nevének jelentése is mutatja - szemben a tradicionális japán karatestílusokkal - olyan merőben új és nyílt módszer, amely az egyén emberségessé válásához mindig és mindenkor az igazságot keresi.
A kyokushinkai kanjik Haramotoki kalligráfus mester által összevont három írásjel, melyeknek jelentése kyokushin lett.

KANJI: dogi kabát bal oldalán található, a fent látható három kanji jelből készült.





A stilus szinbóluma a KANKU.




KANKU: amely eredetileg a Kanku Dai kata-ban szerepel, mint "égvizsgáló" pozíció. Az egységet, az erőt és a végtelent jelképezi. E kéztartást úgy képezzük, hogy nyitott tenyerünket kézháttal arcunk felé fordítva hüvelyk és a mutató ujjakat egymásnak támasztjuk, a közte levő rombusz alakú résen keresztül tekintünk a messzeségbe. A kanku az ujjak találkozásánál az egységet (összetartozást, szervezeti egységet), a csukló felőli széles rész az erőt, a kör közepe a végtelent, illetve a távoli célt, az egészet összefogó kör pedig a harmóniát és a körkörös mozdulatokat jelképezi.

A KYOKUSHINKAI KARATE STÍLUS MEGALAPÍTÓJA:



Sosai Masutatsu Oyama (született 1923. július 27./ elhunyt 1994. április 26.).
Századunk egyik legnagyobb küzdő egyénisége (3 nap alatt 300 ellenféllel mérte össze tudását). Az ő képessége és felfogása a karatéról tükröződik irányzatában. A kyokushin karatét a világon úgy is hívják, hogy a legerősebb karate vagy erőkarate. Célja: - tökéletesíteni a karate technikáját, küzdelmét, törekedve a valós felkészítésre, s bebizonyítani a testi és a szellemi tréning közötti összefüggés fontosságát. "Valódi harcosokat csak valódi feltételek és körülmények között lehet nevelni. " Így nem ismeri el a csupán jelzett, illv. bemutatott találatot, csak a teljes erővel és hatékonysággal végrehajtott technikákat. Ehhez a kemény küzdőmodorhoz azonban csak igen fokozatos, módszeres, fizikai, szellemi és technikai felkészítés vezethet el.



A kyokushin karate technikái tartalmazzák: - A tradicionális japán karate egyenes vonalú ütéseit, védéseit, rúgásait, azonban amiben teljesen új reformot hozott a tradicionális iskolákkal szemben, az a kínai kempo körkörös technikáinak alkalmazása. Oyama mester maga is tradicionális japán karateirányzatokat tanult. Egy idős kungfu-mesterrel fojtatott küzdelme után, a mester tanácsára kezdte alkalmazni a körkörös technikákat. Szívós munkával, elmélkedéssel és gyakorlással - a hagyományos karate alapjaira építve - kialakította új elméletét, amely a kör, az egyenes és a pont egységéből áll. Ez azt jelenti, hogy minden technika a körkörös csípőmozgásból indul, amely energiát egyenes vagy körkörös úton egy pontba fókuszálunk. Ezen elveken keresztül már lehetséges a test összes energiaforrását felhasználni, összpontosítani. Technikai és formai megjelenésében így merőben új mozgásrendszert dolgozott ki, ellentétben az elavult tradicionális japán karateiskolák tanításaival.



A Kyokushinkai karate övrendszere: 10 kyu (tanuló) és 10 Dan (mester) fokozatra bomlik. A karatéka rendszeres időközönként vizsgát tehet az arra jogosult személy előtt. A megszerzett övfokozat örökös, csak súlyos fegyelmi vétség esetén vonható vissza. A világon az egyik legkeményebb követelményrendszerrel él a Kyokushin stílus, ezt tükrözi az övvizsga rendszere is. Az övszínek szerinti megkülönböztetés a Karatéban való elmélyülés szintjét jelzi. A fehér a tisztaság, tudatlanság, a kék a hajnal, derengés, a sárga a napfelkelte, a zöld az erő kinyílása, a barna pedig az érés szimbóluma.



A Dojo nem más , mint az edzőterem , amelyben a gyakorló napról - napra szembesül saját gyengeségeivel , hiányosságaival , így belülről jövő késztetéssel halad a fejlődés útján . A Do jelenti az utat , amelyen haladni kívánunk állhatatos elkötelezettséggel . A Jo jelenti a templomot , szentélyt , amely az úton való haladás házául , eszközéül szolgál , ezért kiemelt tiszteletet érdemel. A - Kun jelenti azt a szent fogadalmat , amely a tökéletesség felé vezető Út ,valamint az ezt szolgáló Szentély méltóságát megilleti. Így a Dojo már több mint egyszerű gyakorlóterem, hiszen nem csak a testünk fejlesztésére szolgáló eszköz, hanem az abban lakozó szellemiséggel alázatos nemesítésnek színtere. Ezt a termet is, mint minden magasztos helyet, megillet egy bizonyos fajta alázatos köszöntés, egy méltóságteljes viselkedési forma, egyfajta ünnepélyes és fegyelmezett szertartásosság. Ide belépni azt jelenti; elfogadom az élet tanításait, egy vagyok azokkal, vagyis "körön belül vagyok". A kör a Zen szimbóluma.



A karate fogalmát megismerve eljutunk a test és a lélek , a külső és a belső, a lent és a fent fogalmak szétválaszthatatlan egy azonosságához. A szimbólum a bezárt kör , amely jelenti a befejezettséget , az egységet ,a zárt harmóniát ,amely magában hordozza a megérkezés mozdulatlanságát. Ám benne rejlik az örök folytonosság végeláthatatlan mozgása , hiszen a kör utolsó pontja egyben a következő kör első pontja is ; így azután nem beszélhetünk végről és kezdetről , mivel a kettő valójában egy és ugyanaz. Ez a paradox törvényszűrség vezéreli az egész világmindenséget, ezért hát miért lenne ez másként az emberi létforma megnyilvánulásaiban; a test különböző mozdulataiban, a gondolatok egymást követő szövevényében . A teljesség azt is jelenti ; tiszta és készen van , jelenti a negatív , ártalmas dolgoktól való megszabadulás, mentesség állapotát , amely egy hosszantartó fokozatos folyamat végeredménye, de egyben eredendő célja is; a testi - szellemi - erkölcsi megtisztulás.

GONDOLATOK A HARCI MŰVÉSZETEKRŐL

• A harci művészetek udvariassággal kezdődnek és udvariassággal végződnek, ezért mindig udvariasak.
• A harci művészetek útja olyan mintha egy meredek sziklafalra másznánk fel, ha erre tettük fel az életünket, pihenő nélkül tegyük azt.
• A harci művészetekben nagyon fontos, hogy célunk mindig a győzelem legyen, de maga a küzdelem indítóoka sohasem lehet személyes gyűlölet.
• A pénz becses dolog, de ne ragaszkodjunk hozzá mindenáron.
• A harci művészetek egy magatartásforma, ezért mindig tartsuk meg testi és lelki egyensúlyunkat.
• A harci művészetek útja ezer nap tanulás után kezdődik és tízezer nap tanulás után éri el a csúcsot.
• A harci művészetekben a múlt eseményein való szemlélődés a jövőbeli cselekedetek finomításához vezet.
• A harci művészetek egyetemesek. Senki sem lehet annyira önző, hogy a tudásából ne adjon át másoknak.
• A harci művészetek a harmónia egy pontján kezdődnek és a harmónia körében fejeződnek be, ezért mindig harmonikusak.
• A tapasztalatszerzés titokzatos dolog.
• A győzelem első fázisa a pszichikai győzelem kell, hogy legyen.
• A karate gyakorlóharc és törés nélkül olyan, mint fa gyümölcs nélkül.
• Ne feledjük el, hogy a harci művészetekben bő termést csak a hit és elmélyülés segítségével arathatunk le.

"Masutatsu Oyama"

KYOKUSHIN LÉLEK

• Az erő igazság nélkül erőszak, az igazság erő nélkül tehetetlenség.
• Aki tiszteli és becsüli családját, szüleit, annak a szíve erős - ez a Kyokushin Karate egyik alapköve.
• Tekints felfelé, de ne hord fent az orrodat, feleslegesen ne beszélj és nyitsd ki a szívedet.
• A fejet alacsonyan tartva, a szemet magasra szegezve, légy jóságos és beszédben visszafogott. Bánj másokkal jóságosan, a szülők iránti tisztelet és engedelmesség mindenek előtt.

"Masutatsu Oyama"

Kyokushinkaikan

Masutatsu Oyama: The Kyokushin Way

A KARATE

"Csak az elsajátítás ténye vezet el a belső lényeg megértéséhez."

A karate az egyik alkalmas módszer az ember fizikumának, jellemének, akaratának, erkölcsének fejlesztésére. A karate szó szerinti fordításban üres vagy fegyvertelen kezet jelent. Olyan küzdőművészet, amelyben eszközök segítsége nélkül, a karatéka testének különböző részeit fejleszti "láthatatlan" fegyverré. Harcmodorát, technikáit tekintve ütésekkel, rúgásokkal támadva az ellenfelet, kivédve, elhárítva tevékenységét, éri el célját. Fejlődése során a természet - a fizika, a mechanika, az anatómia - törvényszerűségeit felhasználva, tudományosan alakította ki a leghatékonyabb küzdőformát. A karate a fegyver nélküli küzdelem első fázisa. Amíg az ellenfél elég távol van tőlünk, alkalmazhatjuk az ütéseket és a rúgásokat, majd miután közelünkbe került alkalmazhatjuk a judo dobásait, földharctechnikáit. A karatéka megtanul támadni, puszta kézzel legyőzni ellenfelét. Általános magatartásában azonban mindig tartózkodik a tettlegességtől. A karate három fő gyakorlási rendszerre oszlik. A kihon (alaptechnika), a kata (formagyakorlat) és a kumite (küzdelem) szorosan összefügg egymással, egymásból épülnek fel.

A KARATE RÖVID TÖRTÉNETE

- A karate eredete megfelelő dokumentumok hiányában igen homályos. Azt az elképzelést, melyszerint a karate Indiából ered a legtöbb keletkutató elfogadja. Indiában már ekkor több iskola létezett. Egy buddhista pap, Bodhidharma (kínai nevén Daruma) megalapította különleges buddhista szektáját, melyet zennek nevezett el. Kínába tervezett utazást misszionáriusként és i.sz. 500 körül megérkezett Wu császár udvarába. Henan tartományban létrehozta a Shaolin templomot, ahol zent tanított a szerzeteseknek. Ezzel egyidőben a shorin kempo-t is oktatta, mert úgy gondolta, hogy a szellem kitisztulásához elengedhetetlen a megfelelően edzett test. Később az ugyancsak pap Chiao Yuan, miután különböző vadállatok harcitechnikáit tanulmányozta - így a tigrisét, leopárdét, kígyóét, daruét és a mitológiai sárkányét - rendszerezte ezek technikáit. Az állatoktól átvett elemek ma is megtalálhatók a karate repertoárjában. Később ez a harci technika (Shaolin kung fu) elterjedt Mongóliába, Koreába és átkerült Okinawára is és mint mindenhol itt is a helyi harcművészetek alapjává vált. Végül eljutott Japánba is, ahol i.sz. 1200 körül rendkívül népszerűvé vált. A szamurájok nagy örömmel fogadták a harci formákat és a Zen filozófiát.
1400-ban és 1609-ben is megtörtént, hogy Okinawa szigetén a japán megszállók betiltották a fegyverviselést a lakosság számára. Ennek hatására a templomokhoz tartozó iskolákban zárt körben oktatni kezdték a fegyver nélküli harcot, az Okinawa-te (okinawai kéz) technikáit, hogy a lakosság megvédhesse magát. A japánok gyakran találtak halott katonákat. Ennek okát először nem értették, s ezért ezt a technikát "csendes halálnak" nevezték el. Az Okinawa-te 1903-ban különböző irányzatokra bomlott, melyek a Shuri-te, Naha-ta és a Tomari-te (helyiségekről, körzetekről nevezték el őket ahol kialakultak), ezek közül az első kettő volt a jelentős. Mint a neve is mutatja az OKINAWA-TE a hangsúlyt az egyes kung fu stílusokkal ellentétben a lábtechnikáról áthelyezte a kéztechnikára.
- 1901-ben megtört a titokzatosság és már nyíltan is tanították ezt a technikát.

SHOTOKAN

GICHIN FUNAKOSHI
(1868-1957)

- Született az okinawai Shuriban. Elsajátította az Okinawa-te két alapvető irányzatát a kor legjobb mestereitől (Matsumura, Azato és Itosu mesterektől). A Shuri-te és a Naha-te a középkori Shorin ryu és a Shorei ryu harcművészetekből alakult ki, melyek őse a legendák szerint a kínai Wutang és a Shorinji kempo volt. Képességei szerint rendszerezte tudását, majd Karate do néven világhódító útjára indította az ősi harcművészetet. Első bemutatóját 1920-ban tartotta Tokióban. Ez az időpont a modern karate kezdetét jelenti. Funakoshi mester hosszú élete alatt rendszerezte a karate filozófiáját, etikettjét, alaptechnikáját és formagyakorlatait. A küzdelmet elítélte, emiatt az iskolája nem is rendezett versenyeket (egyik irányzata a Shotokai a mai napig nem rendez versenyeket).
A mester által alapított irányzat a SHOTOKAN. Tanítványai még a mester életében elkezdték és halálát követően továbbfejlesztették a karatét, majd versenysporttá és tömegsporttá fejlesztették, ők hozták létre a Japán Karate Szövetséget, a JKA-t. Számos tanítványa új irányzatot hozott létre, így alakultak ki a mai legismertebb irányzatok: Shito ryu, Wado ryu, Goju ryu, majd később teljesen új reformként a Kyokushinkai.

SHITO RYU

KENWA MABUNI
(1889-1952)

- SHITO RYU: Kenwa Mabuni alapította stílus, melyet a mester Okinawáról hozott magával 1923-ban. Egyik mesterétől gyors kéztechnikákat, a másiktól erőteljes mozdulatokat tanult és a két tanításból alapította iskoláját, amit mestereinek japán ejtésű neve után nevezett el. (Itosu=Shi, és Higashi=To)

WADO RYU

HIRONORI OTSUKA
(1892-1982)

- WADO RYU: Hironori Otsuka alapította 1934-ben. Shinto Yoshin ju jutsut és Shotokan karatét tanult, ezekből hozta létre saját stílusát. Mestere Funakoshi Gichin volt. A Shotokannál mozgékonyabb, több elmozgás, ellépés, elhajlás és sok ju jutsu elem található benne.

GOJU RYU

CHOJUN MIYAGI
(1887-1953)

- Chojun Miyagi alapította iskola. Mestere Higasionna Kanryo alapította a ma is létező Shorei ryu-t az okinawai Naha városában. A stílus neve a go= kemény és a ju= lágy szavak összevonásából jött létre.

YAMAGUCHI GOGEN "a macska"
(1909-1989)
Leghíresebb goju ryu tanítvány.

Ezt az irányzatot Sosai Oyama is tanulta, Kyokushinban sok technika a Goju ryuból származik.

Ma a világon számtalan (több ezer) karateirányzat (és harcművészeti irányzat) létezik, amelyek különböző eredetűek. A Kínában a kung fu, Koreában taekwon-do és hapkido, Thaiföldön a thai box, japánban az aikido, judo, ju jutsu, kendo különböző vállfajai alakultak ki.

100 ELLENFELES KÜZDELEM (hyakunin kumite)

- A harcművészet végső próbatétele
Vasakarat, bátorság, elszántság - ezek mind alapkövetelmények a tökéletes fizikai állapoton kívül.
A száz ellenfeles "kumite", vagyis küzdelem valószínűleg a harcművészet legvégső és legnehezebb mentális és fizikai próbatétele. A lényegében 100 darab, egyenként kétperces küzdelem egy olyan dimenzióba helyezi a tudást és a kitartást, amelyet nehéz elképzelnünk.
- A 100 ellenfeles küzdelem (hyakunin kumite) kihívásáról, érdemes meggondolni, hogy egy küzdő-világbajnokságon körübelül 7-8 fordulót kell a majdani bajnoknak megnyerniük, és mindez kb. félórát vesz igénybe. Ráadásul vannak pihenők, a sérüléseket pedig lehet ápolni. Képzeljük tehát magunkat bele egy négyórán át tartó kőkemény, non-stop full-contact harcba, ahol csak a fog- és herevédő csökkentheti a sérülésveszélyt. A 7-8. ellenféltől már mindenünk fáj: a legkisebb mozdulat is, ráadásul pihent ellenfeleink gyorsabbak, erősebbek és könnyebben betalálnak, mint a végső erőtartalékokat mozgósító jelölt.

A száz ellenfeles kumite eredete

Yamaoka Tesshu száz ellenfeles párbaja (hyakunin tachi)

- A XIX. század közepén élt Japánban egy kardforgató nagymester, Yamaoka Tesshu, aki egyben a Hokushin Itto-Ryo alapítója is volt. Úgy tartják, ez a férfi teljesített először egy 100 ellenfeles párbajsorozatot, amikoris megküzdött száz, egymást váltó ellenféllel - mindet legyőzve. A küzdelmeket a kendo gyakorlására szolgáló bambuszkarddal (shinai) vívták.

Masahiko Kimura kétszáz dobása (hyakunin nage)

- Masahiko Kimura vitathatatlanul a leghíresebb judomester a sportág történetében. Kimura Mas Oyama közeli jóbarátja volt. Oyama mondta egyszer róla: Kimura az egyetlen olyan általa ismert ember, aki ugyanolyan, keményen, vagy még keményebben edz, mint ő. Kimura eredményei önmagukért beszélnek, de említsünk meg egyet: 12 Össz-Japán Bajnoki cím. A japán judo-berkekben forog egy mondás, miszerint "Kimura előtt nem volt Kimura. Kimura után nem lesz Kimura." A hagyomány úgy tartja, hogy Kimura mester egyszer teljesített egy száz ellenfeles dobás-sorozatot, majd a következő nap megismételte azt. Vereség nélkül.



Mas Oyama háromszáz ellenfeles kumitéja

- Elődei próbatételeit látva a kyokushin alapítója, Mas Oyama is elhatározta: próbára teszi képességeit. Egy nap kiválasztotta a legjobb, legerősebb tanítványait, akik egymást váltva küzdöttek meg a nagymesterrel. A párharcok megkezdődtek, és nem volt megállás egészen a 300. összecsapásig! Oyama mester minden összecsapást megnyert, annak ellenére, hogy a tortúra során komoly sérüléseket szenvedett. A három napig tartó küzdelemsorozat során minden tanítványnak négy alkalommal kellett kiállnia a mester ellen, bár sokan az első nap után már alig voltak harcképesek, köszönhetően Oyama mester romboló ütéseinek. A történet szerint Oyama mester a negyedik napon is folytatni akarta a küzdelmet, ám senki sem volt hajlandó, vagy inkább képes tovább harcolni.

Miután példát állított, Mas Oyama ettől kezdve a 100 emberes küzdelmet a 4. dan kivívásának követelményévé tette a kyokushin karatéban. Hamarosan azonban rá kellett ébrednie, hogy kevesekben van meg az a "spirit", amely szükséges a próba teljesítéséhez - annak ellenére, hogy fizikálisan képesek lennének könnyűszerrel véghezvinni a küldetést. Vasakarat, bátorság, elszántság - ezek mind alapkövetelmények a tökéletes fizikai állapoton kívül. "Az Osu lelkülete" - szokták nevezni azt a nehezen megfogalmazható valamit, amely e végső, extrém próbatételt teljesítők magukban hordoznak.

- Kezdetben a 100 küzdelmet két nap alatt is lehetett teljesíteni, ha a jelölt kérte, de 1967. után Mas Oyama kijelentette: valamennyi küzdelmet egy nap alatt kell véghez vinni. A 100 ellenfél mellett más követelményeknek is eleget kell tenni: a jelöltnek a fightok 50%-át tisztán nyernie kell. Ha leütést szenved, öt másodpercen belül újra harcképesnek kell lennie.

AKIK TELJESÍTETTÉK

- Oyama háromnapos elképesztő csatáján kívül néhány esetben néhány mesternek sikerült teljesíteni a 100 ellenfeles küzdelmet. Az alábbi lista azon harcművészek nevét sorolja fel, akik képesek voltak erre az embert próbáló tettre, és sikerrel túljutottak a próbán. Néhányan még ma is aktívak, többen közülük stílusuk vezetői - a legtöbben természetesen a kyokushin karatéból jöttek.

STEVE ARNEIL (1965) Anglia
Steve Arneil (8. dan) volt az első, aki sikerrel járt. Shihan Arneil most az IKF (International Federation of Karate) vezetője.

TADASHI NAKAMURA (1965) Japán
A ma már Kaicho rangú Nakamura a World Seido Karate alapítója. New Yorkban vezeti stílusát.

SHIGERU OYAMA (1966) Japán
A New York székhelyű World Oyama Karate alapítója.

LOEK HOLLANDER (1967) Hollandia
Az IKO1 európai szervezetének az EKO-nak a vezetője.

JOHN JARVIS (1967) Új-Zéland

HOWARD COLLINS (1972) Wales
Ő volt az első, akinek már kötelező jelleggel egy nap alatt kellett túljutnia a próbán. A Shinkyokushin szervezet vezetőségi tagja.

MIYUKI MIURA (1972) Japán
1972. április 13-án, egy pénteki napon teljesítette a próbát.

AKIYOSHI MATSUI (1987) Japán
Shokei Matsui az International Karate Organisation (IKO1) vezetője. 1985-ben és 1986-ban is megnyerte a Nyílt Japán Karate Bajnokságot. 1987-ben világbajnok lett a tragikussan fiatalon elhunyt, legedás svájci Andy Hug-gal szemben.

ADEMIR DA COSTA (1987) Brazília
A brazil mester 1984-ben 4. helyen végzett a III. Világbajnokságon, a Seiwakai szervezet Kancho-ja.

KEIJI SANPEI (1990) Japán
A II. 1979-es és a III. 1984-es világbajnokságon egyaránt II. helyezet.

AKIRA MASUDA (1991) Japán
A Kakushindo stílus vezetője. A VI. 1987-es Világbajnokságon III., az 1991-es V. Világbajnokság II. helyezettje.

KENJI YAMAKI (1995) Japán
A VI. 1995-ös Világbajnokság (IKO1) győztese.

FRANCISCO ALVES FILHO (1995) Brazília
A K-1-ből is ismert brazil mester kétszer is teljesítette a brutálisan nehéz kihivást - első alkalommal Brazíliában, másodszor már Japánban (ugyanazon a napon, amikor Kenji Yamaki).
1995-ben, a novemberi világbajnokságon harmadik helyet szerzett, azonban 1999-ben ő lett a világbajnok, legyőzve nagy riválisát Hajime Kazumi-t. Ő lett az első nem japán világbajnok. Ismerjük Filho két próbájának eredményeit is, amely bizonyítja e kivételes tudású brazil erejét. A küzdelmek hossza egyenként másfél perc volt. Összesen két óra negyvenöt percig tartott a harc. Francisco Filho anno minden pénteken teljesített egy 50 ellenfeles küzdelmet, ami ugyan nem volt full-contact harc (jiyu kumite), ám rendkívüli fizikai igénybevételt jelentett a nagyszerű versenyzőnek.

HAJIME KAZUMI (1999) Japán
A VI. 1995-ös Világbajnokság (IKO1) II. helyezettje. Az 1999-es VII. Világbajnokság (IKO1) II. helyezettje.

KLAUS REX (2002) Spanyolország

NAOMI WOODS (2004) Ausztrália
2004. július 4-én első nőként a kyokushin fighter Naomi Woods teljesítette a nagy próbatételt. Ellenfelei kivétel nélkül fekete öves mesterek voltak.

ROBERT DEVANE (2006) Írország

ARTUR HOVHANNISIAN (2009) Örményország
A IX. 2007-es Világbajnokság (IKO1) III. helyezettje.

KYOKUSHIN SZERVEZETEK

A Kyokushin történetéhez hozzá tartoznak a Sosai halálát követő nem kívánatos események is, amelyek azóta több szervezet létrehozását eredményezték. Vannak akik a régi IKO nevet használják (megkülönböztetéskén számot használva) és vannak akik a szervezetüknek új nevet adtak. A legjelentősebbek az alábbiak:

International Karate Organization IKO(1) Japan ~1953

Kancho Shokei Matsui

A Sosai által kijelölt örökös, többszörös Japán Bajnok, 1984-ben III. helyezett a III. Világbajnokságon, 1987-ben megnyerte a IV. Világbajnokságot, 1987-ben teljesítette a 100 ellenfeles küzdelmet.

World Karate Organization Shinkyokushinkai WKO (IKO2) Japan ~1953

Kancho Kenji Midori

Többszörös Japán Bajnok, 1991. az V. Világbajnokság győztese.

International Karate Organization IKO(3) Japan ~1953

Kancho Yoshikazu Matsushima

International Karate Organization IKO(4) Japan ~2000

Kancho Toru Tezuka

International Federation of Karate IFK UK ~1991

Kancho Steve Arneil

Elsőként teljesítette a 100 ellenfeles küzdelmet. A Sosai életében létrehozta saját szervezetét az IKF-t (International Federation of Karate).

International Budo Kai IBK Holland ~1996

Kancho Jon Bluming

A 80 években vált ki és első szervezetét akkor hozta létre Kyokushin Budo Kai néven.

Kyokushin Union (Kyokushin Rengo-kai) KU Japan ~2001

Kancho Kazuyuki Hasegawa

Kyokushin-Kan International Karate Organization KIKO Japan ~2002

Kancho Hatsuo Royama

2002-ben vált ki más mesterekkel együtt az IKO1-ből és hozta létre a szervezetét, hogy visszaadja a Kyokushin egységét és a Budo karatét a világnak. Az 1975-ben rendezett I. Világbajnokság II. helyezettje.

Kyokushin Seibukai Japan

Kancho Yukio Nishida

Az IKO2 első vezetője, melyet az IKO-ból kivált Branch Chief-ek hoztak létre, majd megalapította a saját szervezetét a Seibukai-t.

MUSASHI (Netherlands)
Shihan Sjaak van de Velde 1995

KAMAKURA (Netherlands)
Shihan Nico Gordeau

KYOKUSHIN-BÓL KIALAKULT STÍLUSOK

Sok stílus alakult ki a Kyokushin-ból, ezért csak a legismertebbeket ismertetem.

SEIDO JUKU (World Seido Karate Organization WSKO USA 1976)

Kaicho Tadashi Nakamura

SATOJUKU (Satojuku Japan 1977)


Kancho Katsuaki Sato

Az első világbajnok a Kyokushinban, 1975-ben nyert Kancho Hatsuo Royama előtt.

ASHIHARA (New International Karate Organization NIKO Japan 1980)

Soke Hideyuki Ashihara
(1944-1995)

SEIDOKAI (Seido-kaikan Japan 1980)

Kancho Kazuyoshi Ishii

A Kyokushinból kiválva létrehozta saját stílusát a Seidokaikan-t, mely professzionális ágából jött létre a K-1 sorozat.

KUDO DAIDO JUKU (Japan 1981)

Jukucho Takashi Azuma

Indult az I. és a II. világbajnokságon, az elsőn VI. a másodikon IV. helyen végzett.

SHIDOKAN (Shidokan Japan 1981)

Kancho Yoshiji Soeno

Kyokushin karatésként több küzdelmet vívott a Thai Box harcosaival. E küzdelmekre való felkészülés során megszerzett ismereteire alapozva fejlesztette ki saját stílusát. "Kyokushin tigris" néven emlegették.

OYAMA KARATE (World Oyama Karate WOK USA 1981)

Shigeru és Yasuhiko Oyama

Az ő család nevüket vette fel a Sosai és hálából tanította őket. Mindketten kemény harcosok közé tartoznak. Saját stílusukat családnevükről nevezték el.

ENSHIN (Enshin Kaikan USA 1988)

Kancho Joko Ninomiya

Az első 1975-ös Világbajnokság III. helyzettje, később az Ashihara stílusból kiválva hozta létre stílusát.

SHIN KAKUTO JUTSU (SKJ Japan)

Kancho Kenji Kurosaki

Az "ördög" becenévet kapta harcosságáért. Japánban sikeres és elismert mester.

TOSHIN (Toshin Kaikan Japan)

Kancho Yuji Shimizu

SEIWAKAI (Seiwakai Brazil 1998)

Kancho Ademir da Costa

A kancho teljesítette a 100 ellenfeles küzdelmet, Világbajnokságon kétszer az első 8-ban végzett.

KAKUSHINDO (Kakushindo Japan)


Kancho Akira Masuda

Masuda kancho teljesítette a 100 ellenfeles küzdelmet és Világbajnokságon kétszer az első 4-ben végzett egyszer III. és egyszer a II. lett.

KUROSAWA DOJO (Japan)

Shihan Hiroki Kurosawa

A 80-as és 90-es évek nagy harcosa. Három Világbajnokságon végzett az első 8-ban. 1987-ben 6., 1991-ben 3. és 1995-ben 6. helyen végzett.

KAZUMI DOJO (Japan)

Sensei Hajime Kazumi

1999.-ben teljesítette a 100 ellenfeles küzdelmet. Két Világbajnokságon szerezte meg a II. helyet.

YAMAKI RYU (USA)


Sensei Kenji Yamaki

1995.-ben teljesítette a 100 ellenfeles küzdelmet. Az 1995-ös Világbajnokság világbajnoka.

NICHOLAS PETTAS DOJO (Japan)


Sensei Nicholas Pettas

A Sosai utolsó Uchi Deshi-je (bentlakó tanítvány), japánban él, K-1-ben is látthatjuk küzdeni.

MAKI KAIKAN (Japan)
Sensei Hisao Maki

SEISHINKAIKAN (SKK Japan)
Sensei Masashi Aoyagi

GYAKUSHIN KARATE (GK Japan)
Sensei Terutomo Yamazaki

Kancho Royama és ezáltal a Kyokushin-kan célja a szétszakadt és egymással rivalizáló Kyokushin szervezetek és a Kyokushinból kialakult stílusok, a "Kyokushin család" összehozása közös versenyekre.

Dolph Hans Lundgren
A film világából ismert 3. danos svéd Kyokushin harcos Shihan Brian Fitkin tanítványa.

IN MEMORIAM

Andy Hug
(1964-2000)

"TETSUSHIN" a vasember. Sokak számára Ő a legnagyobb "gaijin", nem japán harcos. Annak idején Magyarországon is megcsodálhattuk tudását az Ibusz Oyama Kupákon. Ő volt az első nem japán, aki a négy évenként megrendezésre kerülő súlycsoport nélküli világbajnokságon döntőbe jutott 1987-ben. Fantasztikus küzdelmet vívott Akiyoshi Matsui-val és bírói döntéssel vesztett. Az első között volt akik a K-1-ben is sikeresen szerepeltek, a 90-es években a K-1 egyik legjobb harcosa volt. Sikerei csúcsán a betegség felülkerekedett rajta, és 2000-ben a halál elragadta közülünk.
Nyugodjék békében! OSU!

Sosai Masutatsu Oyama
(1923-1994)

"A karate nem játék, nem sport, mégcsak nem is önvédelem. Ez egy módja a halál tanulásának. Azt is lehetne mondani, hogy derültséget és nyugodtságot jelent. A karatés félelem nélküli. Nyugodt tud maradni égő házban és földindulásban is, mert megtanulta, hogy az élet minden perce egy lépés a halál felé, ezért derült."

Masutatsu Oyama